fbpx

Mentális teher, kockacsoki, konkurencia

A cikkben a vásárló szemüvegén keresztül mutatjuk be, hogy milyen lényegtelennek titulált eszközökkel aláz le a legfőbb konkurensed. Mindezek alapos megértéséhez kicsit távolabbról kell indulunk. Agyban dől el minden, szokták mondani.

Naponta átlagosan 35 000 döntést hozunk, melyek kisebb nagyobb mértékben hatnak a környezetünkre. A környezet adta adottságok, információk pedig akarva akaratlanul befolyásolják a napi müködésünket, döntéshozatalunkat, hisz döntési kényszerünk tetemes részét a külső ingerek generálják. Nem véletlen tehát, hogy olyan vezetők, akik vállát az átlagnál nagyobb teher nyomja, nem szeretnek olyan apró és jelentéktelen dolgokkal foglalkozni, mint a napi változó ruhaviselet. Lásd.: Mark Zuckerberg, vagy Steve Jobs.

Egy átlagos felnőtt óránkénti közel kétezer döntés hoz. így nem meglepő, hogy agyunk döntési mechanizmusa pillanatok alatt kibillen az egyensúlyából, ha egy oda nem illő dolog próbálja útját állni. Egy nem várt nehézség, ami korábbi tapasztalataink alapján nincs is ott, most mégis valami oknál fogvan odakerült az az átkozott és extra effortot igényel az átugrása, kikerülése, szétcsapása.

Egy átlagos felnőtt éber állapotban óránkénti közel kétezer döntés hoz

Amikor mentális teherről beszélünk, akkor agyunk feldolgozó képességét túráztatjuk feleslegesen, vagyis több energiát igényel a működésünk fenntartása, mint azt a helyzettől elvárnánk.
Az extra energiaigényt agyunk glukóz formájában kényelen szerveztünk más részétől elvonni. A felesleges energiafelhasználást regeneráció, vagy csoki formájában próbáljuk pótolni. (erős túlzással)

A csoki pedig pénzbe kerül, ahogy az időnk is. Érkezzünk meg a nagybetűs Üzleti világba. Figyelem, hirtelen irányváltás következik, de a cikk végén minden értelmet nyer.

Konkurenciaelemzés, cicaharc

Győzzön a jobbik.

A konkurenciaelemzés korunk egyik legfelkapottabb marketing kifejezése. Ezen tevékenységünk során viszonyításokat teszünk, pozicionáljuk őket és saját magunkat is bizonyos preferenciák mentén.

A betegség leküzdésére egy felettébb egyszerű kúrát javaslunk

Nemes egyszerűséggel megvizsgáljuk, hogy mennyivel jobbak, és milyen módon térnek el, vagyis mások tőlünk.
A jobb jelenti azt, hogy ugyan koncepció szinten megegyezik az üzleti modelljük, de lényegében jobban, hatékonyabban, olcsóbban végzik mindazt amit mi.
A másság pedig megmutatja, mennyire erős a koncepcióalkotó készségük, azaz milyen módon képesek megújulni, megszokottól eltérő módon gondolkodni és úgy egyébként miben mások.

Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, aki mindkettőt magasan űzi, arra érdemes nagyon odafigyelni. Most azonban egy olyan szegmenst vizsgálunk, ahol alapvetően nincs eltérés az üzleti modellek, vagyis a másság között.

Két ismert hipermarket UX harca

Képzeljünk el két hipermarket, ahol a házhozszállítás és az online rendelés már javában dübörög. Ételre szükségünk van, a vásárlás pedig – tisztelet a kivételnek – csak púp a hátunkon.

Két hipermarket:

  • Mindkét esetben a szolgáltatás az alapvető fájó pontra tapint: időt vesz el a vásárlás, sorban állás cipekedés, stb.
  • Mindkét esetben az árucikkek kiszolgálják az igényeket. Hol olcsóbb, hol drágább, de lényegében ugyanazt értékesítik. (Jobb és kevésbé jobb minőségben, az ár/érték arányt szigorúan tartva)

 

Erre szoktuk azt mondani, hogy két gladiátor harcol a csatatéren. Győzzön a jobbik.

De ki a jobb?

 

Itt jön a képbe a vásárló, akinek a feladata, hogy:

  1. összeválogassa a termékeket online
  2. leadja a rendelést,
  3. megtervezze a kiszállítást
  4. átvegye a csomagot.

Cserébe pedig nem kell sorban állni a pénztárnál, parkolni, kosarat vadászni, kerülgetni a többi elvetemültet – (ejtsd: vásárlót)

Csakhogy a piac – és benne a vásárló – nem az a fajta, aki hálát ad a levegőért és úgy általában mindenért. A lojalitásnak itt nem osztottak lapot.

Csakhogy a piac – és benne a vásárló – nem az a fajta, aki hálát ad a levegőért és úgy általában mindenért. A lojalitásnak itt nem osztottak lapot. Ha ugyanis két gladiátor küzd a figyelemért, akkor mindkét esetben megkapjuk az alapvető értékeket, tehát a kényelem már nem összehasonlítási alap többé.

Itt jön képbe a mentális teher faktor, ami a fenti példa alapján nem más, mint egy picivel okosabb, és kézre állóbb felület. Pont olyan, ami nem akasztja meg az agyat, hanem aládolgozik. Csökkenti a gondolkodási igényt, ezáltal a mentális terheket.

Most visszautalok az első bekezdésre:
Mivel a feldolgozó képességünk állandó, a meglévő tudásunk pedig a környezeti információk alapján épül, ezért a problémamegoldásunk sikerére közvetlen hatással van a környezet.

Vagyis kevésbé jól átgondolt webáruház felületén lassabban boldogulunk, mint egy jól kidolgozott felületen. Lényegtelen, hogy mennyire tartjuk magunkat okosabbnak másoknál, a mentális teher a nem elvárt működés miatt extra erőforrást igényel, aminek következtében magunkhoz viszonyítva lassul a megoldó képességünk. (Létrejön a kockacsoki igény)

Jó kidolgozott felület pedig a legkevésbé sem szépséget jelent, hanem a kockacsokik számának alakulását, amit az agyunk igényel amikor a mentális terhek feloldásával szembesül.

Két ismert hipermarket online felülete

Bevásárlás során a kosárban lévő termékek darabszáma irreleváns, azonban a kosárérték nagyon is fontos.

Az első esetben csak akkor jelenik meg a kosarunk értéke, ha az egerünket a kosárra húzzuk, míg a második esetben minden listaoldalon megjelenik a végösszeg.

 

Aprócska funkció, de egy kiélezett versenyben, amikor a két vetélytárs mássága ügyfél szemszögből elhanyagolható, akkor bizony az ilyen hibákból adódó aprócska mentális terhek összeadódnak, és összeállnak egy tábla csokivá.

Amikor ez a tábla testet ölt a vásárló előtt, az egyben frusztrációt is szül és döntést generál.

A döntés pedig villámgyors és kegyetlen, a megvalósítás végén a bezárás gomb, majd a konkurens oldal megnyitása szerepel. A hibás felület által generált környezet pedig tapasztalat formájában lerakódik a vásárló elméjében.

Mentális teher, kockacsoki és lemorzsolódás.

A látszólag láthatatlan tényezők, amik meghatározzák, mennyire lesz elég jó a terméked a piacon.

andras@growthhackers.hu

A Magyar Growth Hacking Hub alapítója és vezetője. E-kereskedelmi fejlesztési és stratégiai tanácsadó. 2005 óta foglalkozik online üzletfejlesztéssel, üzemeltetéssel és webfejlesztéssel. Több milliárdos forgalmú külföldi és magyar e-kereskedelmi portálok kivitelezését vezette. Referenciái között olyan nevek szerepelnek, mint: BÁV Csoport, Dell Magyarország, Kulcs-Soft, Alienware, Ezetera.com, Bauhaus, FishingOnOrfűm, Microsoft,

Copy link
Powered by Social Snap