Growth Mindset magyarul a Growth Hacker által alkalmazott marketing szemléletmód, melynek célja a fenntartható növekedés.
A szervezeti növekedésre specializálódott, jellemzően online marketing szakemberek gondolkodásmódját és módszereit fejezi ki.
Ha körbenézel a világban, hogy milyen cégek adoptálták ezt a fajta növekedésorientált szemléletet, akkor a LinkedIn, Uber, Atlassian, Pinterest, Airbnb, Tesla, Slack és számos más nagy név növekedési grafikonjainak teteje a világűrig ér. Ez azért elég jól hangzik, lássuk be. Egyre gyakoribb, hogy nagy cégek döntéshozói – vagy startup vállalkozások esetén a befektetők – megkérik az ügyvezetőiket, hogy fektessenek growth csapatokba.
Growth Mindset jelentése
A growth mindset magyarul növekedésorientált személetmód, ami a growth hacking gondolkodásmódja. Ugyan Sean Ellis fektette le a growth hacking alapköveit, egy Eric Ries nevű szakember segített népszerűsíteni azt a tömegek számára.
Eric “The Lean Startup” című könyve előtt a tech és szoftverközösségek voltak az egyetlen helyek, ahol az emberek képben lehettek a growth hacking gondolkodásmód alapjaival és magjával. Eric feltette a kifejezést a térképre azzal, hogy formalizálta, hogyan lehetne alkalmazni bármilyen méretű és bármilyen iparágban működő vállalkozás esetén.
Az egyik legfontosabb témája a könyvnek a növekedés 3 motorjáról szólt. Ez a három alappont a legmegbízhatóbb módja cégek számára a vásárlói akvizíció felskálázására. Viszont a háromból egynél többet jól(!) csinálni egyszerre, az közel lehetetlen.
A growth hacking bármilyen feladatra ráhúzható állandó ciklust jelent. A folyamat azzal kezdődik, hogy elemezzük és megértjük a meglévő adatainkat, például a forgalmat, annak eloszlását, a landing oldalak teljesítményét, a bevételeket, a minimum bruttó árrést, stb. Ezt követően hipotéziseket állítunk fel, hogy egy konkrét folyamat miért és miért úgy zajlik le. Hipotézisre jó példa: “szerintem azért csökkent 15 százalékkal az új vásárlók száma 3 hónap alatt, mert az új termékekre nem állítottam be email remarketing automatizmusokat”. Ha a hipotéziseinket felállítottuk, utána priorizálunk az ötletek között. (Priorizáláshoz általában az ICE score-t használjuk, ami a várt hatásfok + költség + kivitelezés nehézsége alapján segít rangsorolni – a szerk.)
Az előre sorolt ötletekből teszteket futtatunk. Ilyen teszt lehet egy gomb átszínezése, automatizmusok bevezetése, új tartalmak tesztelése, új árazás A/B tesztelése, ingyenes szállítás / fizetős szállítás konverziókra vetített hatékonysági foka, új vásárlói perszónára egyedi kampány felállítása, lényegében bármi. A tesztek végén pedig kielemezzük és kiértékeljük azokat. Ha sikeres volt, akkor újra megnézzük, hogy hol tudunk javítani a növekedésen. Ha a teszt nem volt sikeres, akkor egy új hipotézist, új ötleteket kell kidolgoznunk.
Olvasd tovább. Miért és hogyan építsünk fel egy Growth Csapatot