Papp Gábor – Online marketing és SEO szakértő.
Te mikor mész orvoshoz? Amikor elkezd kaparni a torkod vagy amikor már lázas vagy és nincs más választásod? A tünet nem feltétlenül jelenti, hogy betegek lennénk, ugye? Mikor ez a gondolatmenet végigfutott agyamon, eszembe jutott, hogy a digitális eszközöknél pontosan ugyan ez történik. SEO-t, PPC-t, UX-et stb. elkezdünk alkalmazni, mert ez a trend. Aztán annyit látunk, nem hozta az elvárt eredményeket. Persze több tényező is befolyásolja ezeket a kampányokat, de vajon mik az első tünetei, hogy valami nem stimmel a beállításokkal?
Arra gondoltunk nekimegyünk ennek a témának és feltérképezzük, hogy Te, mint megrendelő, milyen tünetekre figyelj, ha különböző szakemberekkel dolgozol együtt, hogy tudd, valami nincs rendben. A megérzéseid helyett, most szakemberek fogják megsúgni azokat a nüansznyi jeleket, amire érdemes felkapnod a fejedet.
Mivel egyre nagyobb teret hódít a SEO, arra gondoltunk elsőszámú témának tökéletes lesz. Így megkértük Papp Gábor a ThePitch.hu társalapítóját és vezetőjét, hogy adjon olyan támpontokat, amiből Te, mint megrendelő szinte biztosan tudni fogod, hogy valamilyen formában érdemes lenne változtatnod jelenlegi megállapodásodon.
Ha már a projekt legelején csak a kifogások jönnek, akkor az gyanús kell hogy legyen.
Emellett az alkalmazott megoldások és technikák is előre vetítik egy-egy projekt sikerét. Ha valaki még 2019/2020-ban is link farmokkal, PBN-ekkel (privát blog hálózatokkal) operál, akkor azt azonnal ott kell hagyni. Minden SEO projekt és piac esetében vannak olyan alap tényezők, amelyek döntően meghatározzák egy projekt sikerét. Ha B2C területet nézünk, akkor a tartalomgyártás lesz elsődleges. Ha a megbízott keresőoptimalizálás szakértő nem ért a szövegíráshoz, nem vállal ilyet, vagy egyszerűen csak nem tudja hatékonyan menedzselni a szövegírókat, akkor ott aligha lehet bármiféle érdemi eredményre számítani.
De a tünetek sokrétűek lehetnek: ha valaki folyton eltűnik, lassan vagy egyáltalán nem reagál, csak mellébeszél, nem tud érdemi referenciákat felmutatni, mindig a kifogásokat keresi, akkor az gyanús kell, hogy legyen.
Viszont vannak ellenpéldák is. Ha valaki egy adott hónapban nem tud elég munkát elvégezni, de jelzi, hogy következő hónapban pluszban megcsinálja, az jó jel. Vagy, ha elengedi a havidíj egy részét ilyen esetben az is jó jel, hogy érdemes építeni az adott szakértőre.
Mik azok a pontok, amiknek egy SEO tárgyalás során elő kell jönniük?
Amikor szakértőt bízunk meg online marketinges téren akkor már az elején látni kell hogy tanácsadóval vagy megvalósítóval állunk szemben. Ugyanez igaz SEO téren is. A legtöbb cég és ügyfél nagyon szűkös emberi erőforrással rendelkezik, ezért náluk jellemzően nem megoldás az, hogyha van egy külső SEO szakértő, aki megmondja mit kell csinálni. Mert a munkát senki nem fogja tudni elvégezni házon belül. Ez a klasszikus maker vs manager probléma. Ha megvalósítóra (maker) van szükségünk, akkor nem lesz jó egy tanácsadó (manager) típusú szakértő. Ezt mindenképp tisztázni kell, hogy konkrétan milyen munkát tud és fog ellátni az illető.
Ha bizonytalanok vagyunk, akkor érdemes egyébként kérni konkrét referenciákat is. Olyan ügyfeleket, személyeket, akikkel a szakértő együtt dolgozik / dolgozott. Ha mások is elismerően nyilatkoznak róla, akkor nagyobb magabiztonsággal vághatunk bele a közös projektbe. Ha nem jó válaszok jönnek vagy épp vonakodik valaki attól, hogy megadjon 1-1 kontaktot (az ő beleegyezésükkel persze), akkor az intő jel, hogy inkább más szakértő után kell nézni.
Emellett persze az árazás is egy lényeges kérdés. Milyen összegért milyen eredményt várhatunk.
Bizonyos iparágakban és területeken megjelenik a kizárólagosság (exkluzivitás) is, de ennek van felára is. Itt azt lehet biztosítani, hogy rajtunk kívül más konkurenssel ne dolgozzon együtt a szakértő. Ezzel a joggal lehet élni, de ennek jellemzően ára van, tehát többet kell fizetni, mintha erről lemondunk.
Ha pedig már itt járunk: ha valaki csak bemondásra, szerződés nélkül dolgozik, akkor ott is legyünk óvatosak.
Ha a leggyorsabban ki szeretnéd szűrni, hogy valódi szakmaiság van a SEO szolgáltatás mögött, mit néznél meg legelőször?
Az árazás sok esetben már az első körben árulkodó tud lenni. Ha valaki havi 40-50 ezer forintos díjon árulja a szolgáltatását, akkor gyors fejszámolással eljutunk oda, hogy az iparági átlagos óradíjakat figyelembe véve egy hónapban néhány óránál több nem igen jut egy ügyfélre. Kérdés, hogy ennyi időbe milyen munka fér bele? Nem sok. Igazából nagyjából semmi értelmes. Például egy-egy jó szakmai cikk, anyag megírása vagy landing page optimalizálása több órás munkát igényel. Ha valaki pár órát szán egy teljes domainre csak havonta, akkor a 40-50 ezer forint nem sok, de pont 40-50 ezer forinttal több, mint amennyit valójában ér.
Ez persze nem azt jelenti, hogy ami drága, az már tuti jó lesz. De ami olcsó, az olyan is lesz.
Egy SEO szakértő munkáját végső soron az eredmények jellemzik igazán jól. Ha ránézünk a referenciákra és a korábbi eredményeire, akkor ott gyorsan elválik, hogy valaki jó szakember vagy sem.
Az például egy kifejezetten jó kérdés, hogyha rákérdezünk hány projekten dolgozik párhuzamosan egy szakértő. 4-5 közepes projektnél többet egy szakember nem tud párhuzamosan jó színvonalon vinni hosszú távon. Ha valaki rengeteg ügyféllel dolgozik egyszerre, akkor az intő jel arra, hogy mindig csak azzal van ideje foglalkozni, ahol épp ég a ház. A többiek, a csendes többség pedig ilyenkor háttérbe szorulnak. És vagy nem is kapnak érdemi munkát a pénzükért, vagy ha kapnak is, annak nem sok haszna és értelme van.
Honnan tudhatjuk meg, hogy a keresőoptimalizálásra költött összeg meg fog térülni?
Ezt nem triviális kiszámolni, de azért léteznek rá megoldások. A SEO-ra költött összeg megtérülése nem azonnali, van hogy több éves távon fog csak megjelenni. Garancia nincs arra, hogy meg is fog térülni. De ha azt látjuk, hogy más piaci szereplőknél a SEO erős forgalomterelő forrás, akkor nekünk is érdemes erre hangsúlyt helyezni.
A SEO és tartalommarketing megtérülését három módon lehet mérni:
- Költség alapon
- Bevétel alapon
- Alternatíva költség alapon
A költség alapú megoldásnál azt látjuk, hogy mennyibe került a tartalom előállítása. Benne van a szövegíró, a grafikus, a fejlesztő bére. A beleölt munkaórák száma. A felhasznált eszközök, szoftverek ára. A folyamatba bevont szakértők, vezetők óradíja, amit a tartalommal kellett foglalkozni, meetingen kellett miatta ülni.
A bevétel alapú módszer a tartalom bevétel-generáló erejéből táplálkozik. A fő kérdés itt, hogy mennyi plusz pénzt hozott a konyhára a tartalom és a SEO? Ehhez megfelelő mérés és analitika kell. Itt konverziós számokat, attribúciós modelleket kell használni, hogy kijöjjön a végeredmény. A legpontosabb megoldás ez, de a legnehezebb is ezt kiszámolni.
Az alternatíva költség alapú módszernél pedig azt vizsgáljuk, hogy mekkora költéssel lehetett volna elérni ugyanezt az eredményt, amit valójában elértünk. Itt a legtöbbször a Google Ads költést szokták alapul venni. Vagyis mennyi elköltött Google Ads hirdetési pénzből tudtam volna elérni ugyanazt a forgalmat, amit kizárólag SEO-val értem el?
A költség és megtérülés tehát kiszámolható. De annyi adat kell hozzá, amivel egy projekt kiinduló állapotában nem rendelkezik egy szakértő. És sokszor maga a cég sem.
Ezért legtöbbször egyszerű megoldásként az Ads költés-egyenértékest szokták használni az elért eredmények szemléltetésére. Én például 2018-ban kiszámoltam, hogy éves szinten közel 20 millió forintot spórolok azzal, hogy nem Google Ads-re költök, hanem inkább SEO-zok a saját oldalam esetében.
Laikusként hogy bizonyosodhatok meg, hogy a SEO szakértő tényleg tudja a dolgát?
Kérdezzünk rá néhány egyszerű dologra. Meséljen arról, hogy milyen az ideális ügyfél számára, miért szeret valakivel együtt dolgozni? Mi alapján dönti el, hogy milyen területen kell erősíteni egy-egy oldalt? Mi a munkafolyamata? Hogy áll össze egy projekt nála? Milyen eszközöket használ?
A referenciák is sok segítenek. Főleg, hogyha hajlandó a szakértő korábbi vagy épp jelenlegi ügyfelekkel is összekötni minket. Ha valaki nem tud vagy nem akar 1-2 elégedett ügyfelet fel- vagy bemutatni, akkor ott inkább keressünk más szakembert.
Mivel a keresőoptimalizálásnak nincs hivatalos, globálisan elismert vizsgája (mint például a Google Ads), így nehéz szűrni, hogy ki az, aki tényleg jó szakember. Ezért érdemes referenciák után nézni. Ez pedig nem csak az ügyfelek között jelenhet meg, hanem az adott szakember saját weboldalán is. Többször hallottam már azt az érvet, hogy egy-egy szakértőnek azért nincs jól felépített vagy SEO-zott weboldala, mert nincs rá ideje. Vagy épp nincs rá szüksége. Ezt az érvelést egészen addig el tudom fogadni, amíg az ügyfelek visszajelzései és eredményei igazolják a szaktudását. Ha viszont ilyet nem igen lehet fellelni, akkor felmerül a kérdés, hogy legalább saját magának miért nem csinálja meg azt, amihez ért. Miért nem ad elő meetupokon? Miért nem hívják konferenciára? Miért nem ír szakmai cikkeket? Miért nem ír saját blogot? Ha ezek közül egyik kérdésre sincs megnyugtató válasz, akkor erősen élhet bennünk a gyanú, hogy az adott szakértő valójában nem is annyira jó, mint ahogy azt állítja magáról.
