fbpx

#A/B tesztelés

Ebben a cikkben leírjuk, hogy mi az az A/B tesztelés, miért fontos, és mi alapján lehet priorizálni a különböző teszteket. Growth hacking priorizálásról már írtunk korábban általánosan, de most egy kicsit konkrétabban is megnézzük, hogy milyen kérdéseket kell feltennünk, kik és hogyan dönthetnek arról, hogy milyen teszt legyen futtatva, és a többi. Kezdjük az alapoknál.. Mi az az A/B tesztelés? Az A/B tesztelés az adatelemzők fegyvere, melynek lényege, hogy egy gombot, egy feliratot, egy teljes szöveget, egy képernyő bármilyen elemét vagy akár az egész képernyőt leteszteljük úgy, hogy azt a felhasználók A vagy B verzióban kapják meg. Az A verzióban mondjuk piros a feliratkozás gomb, a B verzióban pedig zöld. Természetesen ez két részre bontja a felhasználókat, ami jellemzően cookie (süti) alapon szegmentál, így az egyik csoportban lévő felhasználók csak az A verziót látják, a másik csoportban lévő felhasználók pedig csak a B verziót. Tech tip: Ha a felhasználóink más készülékről vagy inkognító ablakból nézik meg ugyanazt a weboldalt vagy alkalmazást - amin a tesztet futtatjuk -, akkor elképzelhető, hogy a másik verziót is látják. A tesztek lényege általában az, hogy valamiféle konverzió sikerességét vizsgáljuk a két csoport között, de negatív tényezők kiszűrésére (pl.: oldalelhagyás x időn belül) is kíválóan alkalmas lehet. A kísérlet lényege, hogy minden korrelációt kizáróan ok-okozati összefüggéseket tudjunk bebizonyítani. A korreláció és kazualitás (correlation vs casuality) különbségeiről rengeteg vitaindító tartalom van szerte az interneten, de azért mi is hoztunk példát mindkettőre. Korreláció: a fagylalt fogyasztás korrelál az erőszakos bűncselekmények elkövetésének számával ellenben Kazualitás: melegben ingerlékenyebbek az emberek, ezért nagyobb eséllyel történnek erőszakos bűncselekmények A korreláció ettől függetlenül nem haszontalan, és nekünk is szükségünk van rá, ugyanis a vállalkozásainkban nem mindig áll rendelkezésre minden adat és információ morzsa, amire szükségünk lenne. Ilyenkor pedig hipotéziseket kell felállítanunk a szakmai tapasztalatunk és megfigyeléseink alapján, amire kíválóan

Ebben a cikkben megismerkedhetsz a Growth Hacking folyamatok egy nagyon fontos elemével, a kísérleti stratégiákkal és azok módszertanával. Célunk, hogy lerántsuk a leplet a Growth Hackingről, amit sokan ma Magyarországon a marketinggel mosnak össze. Amint végigolvasod, kellően mély ismereteket fogsz kapni a valódi GH gondolkodásmódba és akár azonnal el is kezdheted alkalmazni. Mindenki máshogy közelíti meg a kísérleteket, de az ebben sikeres vállalatok azért mégis megegyeznek legalább egy dologban: stratégiai keretrendszert használnak a tesztekhez. A cikkből az is kiderül kiderül, hogy miért elengedhetetlen a keretrendszer használata a sikeres teszteléshez, hogy hogyan tűzhetsz ki jó célokat a tesztedhez, és végül, hogy hogyan építs keretrendszert és stratégiát a célok eléréséhez. Miért használjunk keretrendszert? Azon túl, hogy a growth hacking nem működik mérhetőség nélkül, a strukturált tesztek hozzásegítenek a jobb eredmények eléréséhez. Nyilvánvaló, hogy véletlenszerűen is lehet eredményes egy kampány vagy termékmódosítás, de addig nem tudhatjuk biztosan, hogy ennél nagyobb eredményt is el tudtunk volna-e érni, amíg nem teszteljük megfelelően.  A keretrendszerek használata: konzisztens kísérleti megközelítést biztosít akár egy egész szervezet számára. Több ember több kísérletet tud végezni, így az eredmények is gyorsabban jönnek. lehetővé teszi, hogy több időt tölts magával a tesztelés mögötti stratégiával, mint a tesztek üzemeltetésével. megengedi, hogy taktikai kísérletezésről stratégiaira válts Ezt az utolsó pontot azért vizsgáljuk meg kicsit jobban. A taktikai kísérletezésben minden kísérlet egy sziget - teljesen különálló, nem kapcsolódik semmi máshoz. Az ötletek átveszik a megoldások szerepét, így például "Ezt meg kellene változtatnunk olyanra". De ezek pusztán tippelgetésből, bevált módszerből, versenytárs lemásolásából állnak. Szinte nincsen semmi irányelv, ami megmondja, hogy hol futnak a kísérletek, mikor és miért. A stratégiai kísérletezés másrészről viszont egy megszabott cél elérését hivatott beteljesíteni. Erre pedig egy tisztán és érthetően lefektetett stratégiát használ fel. A cél a kiindulási pont. Ebben az esetben a cél egy probléma