fbpx
Title Image

#Hatékonyságnövelés

Krízishelyzet idején megváltoznak a körülmények, ezért mindaz a stratégia,  amit hosszú hónapok vagy évek alatt kialakított a szervezet, most pillanatok alatt kukába köthet ki. Vezetőként túl vagy a kezdeti információgyűjtési és megrémülési fázison és most itt az idő, hogy a szervezet beálljon a szürreálisnak tűnő valóságba: A piacod tegnapról mára megváltozott. Még nincs késő.

Sokan nincsenek tisztában vele, hogy mennyire fontos a felhasználói élmény. Aki mégis, az pedig sokszor nem tudja, hogy kihez forduljon vagy mi alapján válasszon szakembert. Megkérdeztünk Tárkány-Kovács Balázst, az Ergomania UX designerét, hogy vajon mi alapján választható ki a megfelelő szakember, mettől-meddig tarthat egy UX projekt, és milyen kompetenciákkal és tudással kell rendelkezni ahhoz, hogy jó megrendelők legyünk.

Ebben a cikkben leírjuk, hogy mi az az A/B tesztelés, miért fontos, és mi alapján lehet priorizálni a különböző teszteket. Growth hacking priorizálásról már írtunk korábban általánosan, de most egy kicsit konkrétabban is megnézzük, hogy milyen kérdéseket kell feltennünk, kik és hogyan dönthetnek arról, hogy milyen teszt legyen futtatva, és a többi. Kezdjük az alapoknál.. Mi az az A/B tesztelés? Az A/B tesztelés az adatelemzők fegyvere, melynek lényege, hogy egy gombot, egy feliratot, egy teljes szöveget, egy képernyő bármilyen elemét vagy akár az egész képernyőt leteszteljük úgy, hogy azt a felhasználók A vagy B verzióban kapják meg. Az A verzióban mondjuk piros a feliratkozás gomb, a B verzióban pedig zöld. Természetesen ez két részre bontja a felhasználókat, ami jellemzően cookie (süti) alapon szegmentál, így az egyik csoportban lévő felhasználók csak az A verziót látják, a másik csoportban lévő felhasználók pedig csak a B verziót. Tech tip: Ha a felhasználóink más készülékről vagy inkognító ablakból nézik meg ugyanazt a weboldalt vagy alkalmazást - amin a tesztet futtatjuk -, akkor elképzelhető, hogy a másik verziót is látják. A tesztek lényege általában az, hogy valamiféle konverzió sikerességét vizsgáljuk a két csoport között, de negatív tényezők kiszűrésére (pl.: oldalelhagyás x időn belül) is kíválóan alkalmas lehet. A kísérlet lényege, hogy minden korrelációt kizáróan ok-okozati összefüggéseket tudjunk bebizonyítani. A korreláció és kazualitás (correlation vs casuality) különbségeiről rengeteg vitaindító tartalom van szerte az interneten, de azért mi is hoztunk példát mindkettőre. Korreláció: a fagylalt fogyasztás korrelál az erőszakos bűncselekmények elkövetésének számával ellenben Kazualitás: melegben ingerlékenyebbek az emberek, ezért nagyobb eséllyel történnek erőszakos bűncselekmények A korreláció ettől függetlenül nem haszontalan, és nekünk is szükségünk van rá, ugyanis a vállalkozásainkban nem mindig áll rendelkezésre minden adat és információ morzsa, amire szükségünk lenne. Ilyenkor pedig hipotéziseket kell felállítanunk a szakmai tapasztalatunk és megfigyeléseink alapján, amire kíválóan

Gondolkodtál már azon, hogy mennyibe kerülnek a felesleges meetingek? És azon, hogy a szükségesek miért nincsenek optimalizálva? Nem árulok el túl nagy titkot, ha azt mondom, hogy akár már egy öttagú csapat esetében is egy egyórás meeting az összes foglalkoztatói költséget tekintve százezrekbe kerülhet. Senki sem szeret ennyi pénzt elégetni, gyanítom. Egy hetente ismétlődő meeting a growth csapat számára viszont nemcsak jó, de szükséges is. Ebben az írásban az ideális growth meeting körülményeit taglaljuk. Ennek a cikknek a könnyebb megértéséhez javasoljuk két korábbi írásunkat. Az egyikben a szükséges kompetenciákról és a growth csapatok szervezeti integritásáról írunk, a másikban pedig a priorizálási keretrendszerekről. [mailerlite_form form_id=4] Technikai környezet Elég gyakori, hogy egy meeting alapvetően nem lenne értelmetlen, de senki sem jegyzetel, vagy csak borzasztó hiányosak ezek a jegyzetek, elveszik egy tucat értékes információ, nincsen strukturáltan vezetve, nem jut el utána minden érintett kollégához összeszedetten. Lássuk be, ez nem hatékony. 2019-ben már nem csak a SaaS cégek esetében, hanem minden iparág minden vállalkozásában hasznos, mondhatni létszükségletnek számítanak az alábbiak: Kommunikációs csatorna: mi a Slack mellett tesszük le a voksunkat, de enterprise környezetben akár a Workplace by Facebook vagy más integrálható felületek is jó alternatívának számítanak. Számunkra például kifejezetten fontos, hogy az általunk használt rendszer rugalmas legyen, képesek legyünk dokumentumokat és naptárt kezelni, vagy akár botokkal automatizálni bizonyos dolgokat. Projektmenedzsment eszköz: Startup és általában KKV szinten a Trello a legnépszerűbb agilis projektmendzsment eszköz, mi mégis inkább a ClickUp nevű csodát javasolnánk erre a célra. Kiváló hozzáféréskezelés, több-féle nézet, folyamatkezelés, rengeteg integrációs és implementációs lehetőség, olyan szintű testreszabhatóság, amire mindenkinek szüksége lenne. Nagyvállalati szinten Atlassian termékeket, szoftverfejlesztői szegmensben például Jira-t szoktak használni, ebben is rengeteg tapasztalatunk van.  Workflow automatizálás: első ránézésre nem tűnik fontos kérdésnek, de elképzelhetetlenül sok manuálisan elvégzett feladatra szánt munkaórát lehet megspórolni azzal, ha ezeket a folyamatokat is automatizáljuk. Jó szívvel ajánljuk a Zapier szolgáltatását.