fbpx

Magyar Podcast Útmutató 2021

Podcast jelentés, készítés, statisztikák, és a storytelling közönségbevonó pszichológiája

Amikor először találkoztam, még tizenévesként, a podcast műfajával, leginkább frusztrált. Bele-belehallgattam egy-egy adásba az iTunes-on, de hamar fészkelődni kezdtem. A pure audiotartalom annyi mentális energiámat hagyta szabadon, hogy elkalandozott a figyelmem, és nem értettem, mi a jó ebben az egészben. Nos, kiderült, hogy jól mentem én, csak rossz irányba…

Ez egy úgynevezett cornerstone cikk. Jelenleg csak a bevezetőt olvashatod a growthhackers.hu oldalán. A teljes tartalom 2021.03.09-én fog megjelenni ugyanitt. Ha előbb szeretnéd elolvasni teljes terjedelmében a magyar podcast útmutatót, a cikk végén elmondjuk hogyan van rá lehetőséged.

A műfaj legnagyobb ereje ugyanis épp abban rejlik, hogy miközben irdatlanul erősen be tud vonni az empátián keresztül – aminek a pontos mikéntjeit a cikk második felében apróra átvesszük -, tökéletes arra, hogy egy sor más hétköznapi tevékenység közben hallgassuk.

Vezetés, vásárlás, futás, kutyasétáltatás, takarítás közben jellemzően zenét hallgatunk, így viszont az agyunk üresjáratban fut, robotpilótán. 

A hétköznapok egy igen nagy részében ezt tesszük, a podcast viszont lehetőséget ad arra, hogy mentálisan hasznosan töltsük el az ilyen holtidőt.

A cikkben a definiálás és a statisztikák izgalomdús áttekintése után a pszichológiára, tartalomgyártási és marketinges fogásokra kanyarodunk rá. Ezután pedig sorra veszem azt is, hogy ha te kezdenél podcastelésbe, az pontosan mibe fog neked kerülni, mi a teendőd, és vajon megéri-e.

De legelőször is…

Definiáljuk, mert az mindig izgalmas:

Mit értünk podcast alatt?

Több próbálkozást is találtam a definiálására, amik valahol mind defektesek. A Google például ezt adja ki:

A digital audio file made available on the internet for downloading to a computer or mobile device, typically available as a series, new instalments of which can be received by subscribers automatically.

Itt bele tudok (tudnék) kötni abba, hogy a podcast egy fájl, hogy azt le kell töltenem, hogy számítógépen vagy mobilon teszem ezt, hogy “jellemzően” sorozatszerű, és hogy a feliratkozók automatikusan megkapják.

Hamar felhagytam azzal, hogy megpróbáljak találni egy tökéletes definíciót, már csak azért is mert, nem fogok.

A technológia és az azután loholó tartalomkészítés ezeket úgy kapja szét évről évre, mint Donald Trump a demokratikus intézményrendszert.

Szóval hadd javasoljak egy saját megközelítést, ami kitágítja a definíciót.

Szerintem podcastként értelmezhetünk bármilyen audio (és audiovizuális, maradj velem) tartalmat, ami egy adott brand alatt legalábbis többé-kevésbé rendszeresen jelenik meg úgy, hogy a teljes élvezetéhez elegendő azt meghallgatni (utánaolvasás, vizuális elemek és a többi nélkül).

Definícióként ez tökéletesen használhatatlan, viszont nagyon jól körülírja, miről fogunk ma beszélgetni. 

Mondom miért.

Én magam hagyományos podcasteket szinte egyáltalán nem fogyasztok. Egyetlen ilyen app sincs a telefononom, csak a Spotify, amit viszont nem használok. (Említettem, hogy tartalommarketinges vagyok?)

Viszont a YouTube-on tucatjával hallgatom olyan csatornák videóit, akik történelemmel, popkultúrával, tudománnyal, politikával vagy geek culture témákkal foglalkoznak. 

És itt mosódik el a határ.

A PBS SPace Time videói ugyan élvezhetőek, ha csak hallgatod, de a vizuális tartalom nélkül esélyed nincs a megértésükre – tekintve, hogy komplex asztrofizikát magyaráznak átlagembereknek. A Canadian Lad Marveles easter egg kutatásai értelmezhetelenek kép nélkül. 

Ugyanakkor Luetin W40K videói vagy az In Deep Geek Tolkien-mitológia anyagai kizárólag aláfestésnek használják az illusztrációkat, és jó pár órányit hallgattam meg belőlük a kocsiban, amikor még irodákba jártunk be dolgozni a nappali helyett, és valahogy haza is kellett vergődni XIII-ból a pesti rakparton keresztül Újbudára. 

A beszélgetős műsorok, hangoscikkek, rövidebb-hosszabb podcastek közötti distinkciót és összefüggést boncolgattuk már, és arra jutottunk a definiálással, hogy szigorú különbséget nem tehetünk mindezek között, érdemes inkább ezeket az audiomarketinges eszközöket alapvetően együtt kezelni (ahogyan mondjuk írott tartalomnál a rövidebb blogposztokat, skyscraper cikkeket, útmutatókat, listacikkeket és így tovább).

Erről ennyit – végezve a definiálgatással, nézzük meg, hányan, hol, hogyan fogyasztunk podcasteket, mielőtt a pszichológiának nekiugranánk.

A cikket 2021.03.09-én publikáljuk teljes terjedelmében itt az oldalon, de elolvashatod korábban is. Ha megadod az e-mail címedet 4 részre bontva elküldjük neked a tartalmat.

Amiről szó lesz még

Kivesézzük a podcast minden szegletét!

#1 Podcast-statisztikák

  • Technológiai penetráció: csak az nem hallgat podcastet, aki nem akar
  • Hányan hallgatunk tényleg podcastot?
  • Munka közben, autóban, ágyban, párnák közt

#2 A podcast pszichológiája

  • A reklám utolsó mentsvára
  • Brutális bevonódás
  • Storytelling: hajolj bele az agyamba

#3 A formátum kihívásai

  • Hamar lejáró szavatosság
  • Kötött tartalomfogyasztás
  • Tanítani nem fogsz vele

#4 Mennyibe kerül podcastet csinálni?

      Megéri-e belevágnod?

      Ez a trend nem fog megállni

dani@growthhackers.hu

2010 óta foglalkozik szövegírással, 6 évig a piacvezető magyar szövegíró ügynökség senior copywritere volt, ez idő alatt egy évig volt a Kontent Magazin főszerkesztője, szerkesztésével pedig megjelent az első magyar e-mail marketinges szakkönyv, az "E-mail-marketing: A hírlevelezés alapjai esettanulmányokkal". Szeretnél ilyen tartalmakat? Keress minket a kapcsolat oldalon

Copy link
Powered by Social Snap